Rólunk

Magyar Vöröskereszt
Küldetésünk
Az embléma
Közhasznú jelentések
Partnereink
Karrier, állás


HÍREINK

„Hálót adunk, nem halat”
13 millió forint értékű adomány a megyaszóiaknak
Anyatábor a Balaton partján
Az év civil szervezete
Biztonságban
Biztos kezekben
Élménydús vakáció
Fogvatartottak szociális érzékenyítése a börtönben
Hely szelleme
Jókedvű adakozás
Jótékonysági kerékpártúra
Kommunikáció és személyiségfejlesztés
Kossuth Zsuzsanna szoboravató
Különleges helyszín, különleges véradóknak
Szegények farsangja negyedik alkalommal
Szeretet süti és ajándék karácsonyra
Szt. Adorján napi kitüntetés
Tele az iskolatáska
A családi életre nevelés versenye
A példamutatást választva
Bál a mezőcsáti családokért
Szegények farsangja a nappali melegedőben
Csokoládégyár-látogatás gyerekeknek
Farsangi jótékonysági bál
Példamutató közösségi vezetők
Sikerrel zárt a Szeretet Sütigyár
Védőháló a családokért
Adományozott az Áldozatsegítő Vonal
Egészségünkre!
Érdekességek a véradásról
Felkészültünk a téli krízisidőszakra
Mézeskaláccsal a rászorulókért
Kis város, nagy segítség
Vöröskeresztes családi napok a megyében
Egyetemisták segítik az éhezőket
Műsorral és ajándékkal készültek
Véradók Napi ünnepségsorozat
Egy tál étel

ORSZÁGOS
IGAZGATÓSÁG HÍREI

Felkészülten mentünk életet
Közös Lábos: A téli teajáratért
Nyerteseink
Nyerteseink
Elismerését fejezte ki a magyar embereknek a Nemzetközi Vöröskereszt elnöke
Még mindig a kagyló okozta vágás a slágersérülés a Balatonnál
Sok kicsi nagyra megy
Véradás a Lecsófesztiválon
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei siker az idei Országos Csecsemőgondozási Versenyen
Újra Retró Véradó Nap Miskolcon
Az „évszázad árvizéhez” utazott a borsodi egység
Ők tudják, hogyan segítsenek egy fuldoklónak
„Mi történt, segíthetek?”
Vöröskereszt világnapja
Ma van a Vöröskereszt világnapja
Stratégiai együttműködést kötött a Magyar Vöröskereszt és a Telenor
„Csendes katasztrófák” a miskolci elsősegélynyújtó versenyen
Mezőcsáti Sport Nap
Tolcsvai Fiatalok Tolcsváért Egyesület
42. Felmenő Rendszerű Elsősegélynyújtó Verseny
Miskolc város és vonzáskörzete versenyei
Teltház a hajléktalanszállón
Minden gyerek lábára kerüljön meleg cipő
Téli ítéletidő: Húszezer embernek segített a Vöröskereszt
Csendes katasztrófáknak ad hangot a Magyar Vöröskereszt
„Gátat fel nem adunk”

A Magyar Vöröskereszt


A humanitárius mozgalom Magyarországon is követésre talált. 1881-ben megalakult a Magyar Szent Korona Országai Vörös-kereszt Egylete. Kivételnek számított, ugyanis az Osztrák-Magyar Monarchia segélyegylete korábban létrejött. A nemzetközileg elfogadott szabályok szerint egy országban egy szervezet létezhetett, azonban a magyar kormány ragaszkodott az önálló szervezet megalakításához, amely I. Ferenc József Ausztria császára és Magyarország királya jóváhagyásával 1881-ben megvalósult. Az egyletnek fel kellett készülnie a háborúban teljesítendő feladataira. Vállalta szükségkórházak, sebesültszállító oszlopok felállítását, tábori kórházak utánpótlását, Magyarországra érkező sebesültek és beteg katonák ellátását. Sorsjegykötvények kibocsátásával jelentős fejlesztéseket kezdtek (Erzsébet Kórház – mai Sportkórház – hivatásos ápolónőképző intézet felépítése).

A balkáni háborúban, majd az első világháborúban végeztek egészségügyi ellátó szolgálatot.

Az Egylet fontos feladata volt még az elesett és sebesült katonák, hadifoglyok ügyében a hozzátartozók értesítése (Tudósító Iroda).

A két világháború között létrehozták a főútvonalak mellett az elsősegélynyújtó állomásokat, a balatoni 16 viharjelző állomást, a dunai vízimentő és viharjelző szolgálatot. 1937-re kiépült a légi mentő-, elsősegély-betegszállító szolgálat, a szociális segélyező rendszer.

1921-ben megalakult a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt, amelynek szervezésében az ifjúság részt vett a rászorulók segélyezésében, adományok gyűjtésében. Kezdeményezésükre 1925-ben rendezték meg először az Anyák Napját, mely azóta is elismert hagyománnyá vált.

A második világháború ismét előtérbe állította a szervezet jelentőségét. A lengyel menekültek ellátását, a hadifoglyokat szállító katonavonatokból megszökött több száz francia, szovjet, olasz állampolgár menedékét kellett biztosítani.

Az Egylet a honvédség egészségügyi szolgálatának kisegítését látta el, kórházakat, kórházvonatokat működtetett saját kiképzett ápolónőkkel. 1939-ben megkezdte működését a Vöröskereszt Véradó Központja.

A nyilas hatalomátvétel után az Egylet felszereléseit, egészségügyi intézményeit nyugatra hurcolták, így működése ellehetetlenült.

A háború befejezése után az Ideiglenes Nemzeti Kormány felismerte a Vöröskeresztben rejlő lehetőségeket, különösen a hazatérő hadifoglyok és sebesültek fogadásában – ellátásában, az elesettek és a hadifogságba került katonák felkutatásában, a külföldre menekült vagy politikai okok miatt elhurcolt magyar állampolgárok hazahozatalában.

A fegyverletételi szerződés értelmében a magyar hadsereg minden egészségügyi intézményét a Magyar Vöröskereszt vette át. Ez jelentős bázist biztosított a hadigondozásban, a rehabilitációban.

A Magyar Vöröskereszt 1948-ban már 228 intézménnyel rendelkezett (közkórházak, Heine Medin Intézet, orvosi rendelőintézetek, gyermekotthonok, bölcsődék), amelyek több tízezer felnőtt és gyermek egészségügyi és szociális ellátását tették lehetővé.

Megrendítő törést okozott, hogy a Magyar Vöröskereszt intézményeit 1949-ben államosították.

1951-ben egészségügyi egyesületté minősítették. Fő feladatait az egészségügyi felvilágosításban, elsősegély oktatásában és a véradók szervezésében jelölték meg.

Ebben a helyzetben a szervezet nagy erőpróbája volt az 1954. évi dunai árvíz. Hatezer önkéntese vett részt a mentésben, elsősegélynyújtásban, a lakosság élelmezésében.

Az 1956-os forradalom idején a nemzetközi segélyszállítmányok, egészségügyi felszerelések elosztása jelentette a humanitárius cselekvést. Ezzel azonban a szervezet az új kormány részéről hátrányos megkülönböztetést szenvedett.

A Magyar Vöröskereszt 1957 tavaszán kapta vissza önállóságát. Feladata az egészségügyi ismeretterjesztés, térítésmentes véradásszervezés, ápolónőképzés, polgári védelemmel együttműködés, az ifjúság körében végzendő szervezés és az üzemekben vöröskeresztes szervezetek létrehozása. Ez a program a tömegszervezetté válást tűzte célul.

A későbbi években új kezdeményezések bővítették a feladatokat (családgondozói szakszolgálat, mozgássérült gyermekek táboroztatása, véradó központok, szociális otthonok létrehozása).

1988-tól a menekültek ellátása (előbb a romániai, majd az NDK állampolgárok, később a délszláv háború elől menekülés) jelentett kiemelt munkát.

A Magyar Vöröskereszt mai feladatai részben a hagyományos programokra, részben az új társadalmi szükségletekre épültek. Így a szociális ellátó rendszer, intézmények működtetése, az ifjúság egészségnevelése, a véradásszervezés, az elsősegélynyújtás oktatása, a katasztrófa-segélyezés és mentés, a keresőszolgálat a főbb feladat.

Kiemelt jelentőségű a szervezet részvétele a nemzetközi katasztrófa-segélyezésben (kárpátaljai, romániai árvíznek, délkelet-ázsiai szökőár, stb.). Ez egyben a Föderáció és az ICRC nemzetközi programjaiba való részvételt is jelenti.

A Magyar Vöröskereszt ugyancsak kiemelt feladatainak tartja az ifjúság körében a humanitárius eszmék terjesztését és a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt felkészítését a mindenkori tevékenység ellátására.


Rólunk   |  Tevékenységek   |  Galéria   |  Letöltések   |  Elérhetőségünk   |  Híreink   |  Állás, karrier   |  Közbeszerzések   |  47.OEV döntő
Copyright © 2012, Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete